Dr. Kovács József
elnök
részére
Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
A több mint húszéves múlttal rendelkező Magyar Ápolási Egyesület indítványozza, hogy az országgyűlés határozatban ismerje el a
MAGYAR ÁPOLÓK NAPJÁT
Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját, február 19-ét. A Magyar Ápolók Napja elismerése olyan hangulatjavító lépés lenne, amely az ápolói pályát hosszú távra pozitív irányba befolyásolná, mindezen által várható, hogy az ápolói pálya társadalmi szinten is megbecsült, a pályakezdők számára is vonzó hivatássá váljék.
A Magyar Ápolók Napja elismerése többletforrást nem igényel, mivel a Semmelweis tervben megfogalmazott jövőkép kormánygarancia az ápolás presztízsének emelésére, az ápolói életpálya fejlődésére.
Indokolás:
A Magyar Ápolási Egyesület 2011. február 19-én ünnepelte először Kossuth Zsuzsanna (Meszlényi Rudolfné 1817-1854.) születésének évfordulóját hagyományteremtő szándékkal, mint a Magyar Ápolók Napját.
A Magyar Ápolási Egyesület 1999-ben létrehozta a Kossuth Zsuzsanna-díjat mely minden évben ez idáig az Ápolók Nemzetközi Napján kerül átadásra Florence Nightingale születésének évfordulóján (május 12.)
A Magyar Ápolási Egyesület elnöksége a jövőben a Kossuth Zsuzsanna-díjat a Magyar Ápolók Napján kívánja átadni.
Kossuth Zsuzsanna hősies, önfeláldozó, emberséges cselekedete alapköve volt a hazai ápolás fejlődésének, ami négy évvel megelőzte Florence Nightingale tevékenységét.
A Magyar Ápolási Egyesület elnöksége nem csak fontosnak, de időszerűnek is látja, hogy magyar ápolók példaképe legalább az Önkéntesség Európai Évében a figyelem középpontjába kerüljön. Kossuth Zsuzsanna az a személy, aki tehetségét az emberiség szolgálatába állította.
Elismert tény, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc katonai egészségügye és az önkéntesek bevonása az ápolásba jóval megelőzte saját korát.
Mégis Kossuth Zsuzsanna neve a nagy történelmi személyiségek neve mellett elhalványultnak tűnik.
Az Önkéntesség Európai Éve alkalmából neve még említésre sem került, pedig ő volt az első, aki az önkénteseket bevonta a betegápolásba.
A betegellátással kapcsolatban a kormány és a katonai vezetés is azt az elvet vallotta, hogy a sebesülteknek is gondos humánus ápolás jár, még akkor is, ha a csatatéren ellenség volt.
Kossuth Lajos Országos Főápolói Hivatalt hozott létre és 1849. április 16-án felkéri legkisebb húgát, Zsuzsannát hogy vegye át a tábori kórházak ápolás felügyeletét.
„Téged kedves nővérem ezennel az összes tábori kórházak főápolónőjévé kinevezlek”
Flór Ferenc az egészségügyi osztály vezetője együttműködéséről biztosította az országos főápolónőt, mert látta a közös célokért tett törekvéseit.
Kossuth Zsuzsanna töretlenül, de már betegen nagy akaraterővel, a sebesültek iránt őszinte együttérzéssel járta az országot. Minden kórházat felkeresett több mint 72 tábori kórház felállításához nyújtott segítséget.
Pontosan meghatározták a szükséges kórházi felszereléseket, biztosították a gyógyszer és kötszer állátást, általános érvényű rendszabályokat fogalmaztak meg és betanították az önkénteseket.
Hazánk minden ápolójának fejet kell hajtania Kossuth Zsuzsanna emléke előtt, hiszen olyan szellemi örökséget hagyott ránk, ami a ma és a jövő ápolója számára példaértékű.
Tárgyi tudása intelligenciája, kiváló szervező készsége, humánus cselekedete mindenki számára példaértékű. Erős intuíciója biztos tudáson és személyes tapasztalatán alapul.
Jó kapcsolatteremtő képessége mások megértése, szakszerű és következetes döntéshozatala bizonyította alkalmasságát az ápolói pályára. Igaz Kossuth Zsuzsanna nem volt szakképzett ápoló, hanem országos jogkörrel felruházott személy, aki a háborús viszonyok alatt teljes odaadással szolgálta a sebesülteket.
Kossuth Zsuzsanna végsőkig kitartott a kórházak működése mellett, de a szabadságharc leverése után számára a sötét börtönévek, a súlyos szenvedések következtek.
Magánéleti tragédiája is csak a betegségét fokozta.
Kiutasítása a „szeretett hazából” döbbenetes hír volt számára, hisz szülőföldjét mindennél jobban szerette.
Kossuth Zsuzsanna 37 évesen NewYork-ban halt meg, pora ma is idegen földben nyugszik.
A Magyar Ápolási Egyesület felhívást tett közzé az American Hungarian „Panorama” a világ magyarságának képes magazinjában.
„Hozzuk haza Kossuth Zsuzsanna földi maradványait Amerikából!”
Tisztelt Elnök Úr!
Kérjük, hogy a Magyar Ápolási Egyesület indítványát támogatni szíveskedjék, hisz az ápolás jövője, a betegellátás minősége és az egészségügy működése azon múlik, hogy van-e elegendő és megfelelő képzettséggel rendelkező, hivatása iránt elkötelezett ápoló.
Budapest, 2011. december 22.
Tisztelettel
Bugarszki Miklós Vártok Józsefné
elnök alelnök