Alapszabály

A Magyar Ápolási Egyesület

A l a p s z a b á l y a
mely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásainak megfelelően került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra

Általános szabályok
1.1. Az Egyesület neve: Magyar Ápolási Egyesület (a továbbiakban Egyesület), angolul: Hungarian Nursing Association, németül: Ungarisches Verein für Krankenpflege.

1.2. Az Egyesület azon – egészségügyi és szociális ellátás területén működő – szakdolgozók (továbbiakban ápolók) független szervezete, akik munkájukkal és magatartásukkal az egészség építését, megőrzését és helyreállítását kívánják közhasznú tevékenységükkel szolgálni.

1.3. Az Egyesület székhelye: 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.

1.4. Az Egyesület levelezési címe: 1431 Budapest, Pf 190.

1.5. Az Egyesület működési területe: Magyarország.
Jellege: országos egyesület.

1.6. Az Egyesület alapítási éve: 1989.

1.7. Az Egyesület jogelődje: A Magyar Kórházszövetség Ápolási Szekciója

1.8. Az Egyesület bélyegzője: köriratban az Egyesület neve és alapítási éve.

1.9. Az Egyesület jogi személy.

1.10. Az Egyesület képviselője: az elnök.

1.11. Az Egyesület küldöttgyűlés által elfogadott alapszabály szerint működik.

1.12. Az Egyesület közhasznú szervezetként működik.

2. Az Egyesület célja és feladatai
2.1. Az Egyesület célja

a) Az egészség építésének, megőrzésének, helyreállításának segítése az ápolási gondozási munka révén.

b) Részvétel az egészségpolitika alakításában.

c) Az ápolók és gondozók szakmai és etikai érdekeinek képviselete.

d) Az ápolás és gondozás elméleti oldalának fejlesztése, az eredmények alkalmazása az ápolás és gondozás gyakorlatában.

e) Társadalmi vélemények közvetítése az egészségügyi és szociális szolgálatok irányítói felé.

f) Az ápolás és gondozás biztonságos munkakörnyezetének védelme, méltó erkölcsi és anyagi megbecsülésének elérése a munkahelyeken és a társadalomban.

2.2. Az Egyesület feladatai

a) Az Egyesület törekszik a különböző intézményi keretekben (állami intézményekben, humán, szolgáltató szférákban, a különböző társadalmi szervezetekben, egyházakban, magánvállalkozásokban) tevékenykedő ápolók, gondozók, technikusok és egyéb egészségügyi szakemberek szakmai, társadalmi összefogására, fejleszti az Egyesületi tagok szolidaritását.

b) Az ápolási/gondozási (a továbbiakban: ápolási) munkával foglalkozók szakmai szemléletmódjának formálása, szakmai fejlődésük támogatása érdekében fórumot biztosít szakmai viták számára, tudományos fórumot teremt a képzéssel foglalkozók részére, előadásokkal és tanfolyamokkal segítik az ápolók továbbképzését.

c) Szakmai támogatást nyújt a helyi önszerveződő megoldások kezdeményezőinek, elősegíti a társadalmi aktivitás növekedését.

d) Segíti az ápolói és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységet végzők információcseréjét, támogatja munkájukat a tagság számára készülő információs kiadványokkal (szakirodalmi ajánló jegyzék, cikkfordítások, konferenciaanyagok, előadásszövegek).

e) Munkája során kapcsolatot tart hasonló külföldi egyesületekkel. Segíti a nemzetközi tapasztalatcserét (külföldi előadók meghívásával esetenként tanulmányutak szervezésével, a nyelvtanulás fontosságának propagálásával).

f) Együttműködést alakít ki az ápolási/gondozási munka egyes részterületeivel fogalakozó hazai intézményekkel és egyesületekkel.

g) Működési körében vállalkozásokat is fenntarthat. E tevékenysége eredményeként jelentkező bevételeit és egyéb jövedelmeit közhasznú céljainak és feladatainak megvalósítására fordítja.

h) Az egészségfejlesztéssel és helyreállítással kapcsolatos minden területen szaktevékenységet végez, amely nem tartozik közvetlenül az orvosi ellátás körébe.

i) Részt vesz, és véleményt nyilvánít az ápoló/gondozó képzési, továbbképzési szakképzési rendszerének és követelményszintjének kialakításában, az ápoló/gondozó feladatok ellátásával kapcsolatos feltételek kialakításában, az ápolás etikai előírásainak kidolgozásában és fejlesztésében.

j) Ápolásetikai ügyekben saját elhatározásából, vagy felkérésre állást foglal, véleményt nyilvánít, eljárást kezdeményez.

k) Véleményt nyilvánít saját elhatározásból, vagy felkérésre az egészségügyi dolgozókat érintő törvények és rendeletek megalkotásában, az ápolásvezetői állások betöltésénél, illetve megszüntetésénél.

l) Közreműködik a tagság munkavégzésre irányuló szerződéshez kötött jogainak érvényesítésében.

2.3. Az Egyesület közhasznú feladatai

Az Egyesület céljainak megfelelő, a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő olyan közfeladatok, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia:

2.3.1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés (1990. LXV. tv.8.§, 1997. CLIV. tv. 142.§ (2) bek. g) pontja, 1949. XX. tv.35.§ (1) bek.) Lásd: a 2.1.a) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.h) pontban írt egyesületi feladat.

2.3.2. Egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1997. CLIV. tv.141.§ (1) bek., 141.§ (1) bek. c) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.h) pontban írt egyesületi feladat

2.3.3. Tudományos tevékenység, kutatás (1990. LXV. tv.8.§, 1997. CLIV. tv. 141.§ (3) bek. f) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.b),d),e) pontokban írt egyesületi feladatok.

2.3.4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (1990. LXV tv.8.§, 1993. LXXIX. tv. 70.§, 85.§, 87.§., 1997. évi CLIV.tv. 38.§ (1) bek. d) pontja, (2) bekezdése, 141.§ (3) bek.g) pontja és 150.(1) bek. d) pontja) Lásd: a 2.1.d) pontban írt egyesületi cél és a 2.2.b),i) pontokban írt egyesületi feladatok.

3. Az Egyesület tagjai

3.1. Az Egyesület tagsága rendes, pártoló, tiszteletbeli és ifjúsági tagokból tevődik össze.

3.2. Az egyesület rendes tagja az a nagykorú, egészségügyi vagy szociális szakképesítéssel rendelkező magyar állampolgár, aki az egészségügyi ellátás valamely területén fejti ki, vagy nyugdíjazásáig fejtette ki tevékenységét, továbbá azonosul az Egyesület céljaival és feladataival, a legjobb tudása és képessége szerint kész azok megvalósításában rendszeresen és tevékenyen részt venni, vállalja az Alapszabályban az Egyesület tagságával kapcsolatban előirt kötelezettségeket.

3.3. Az Egyesület pártoló tagja lehet, aki vagyoni hozzájárulással támogatja az Egyesület működését. Emellett a pártoló tag nyújthat még szakmai vagy egyéb támogatást is.

3.4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, aki az ápolás területén jelentős eredményeket ért el, illetve ennek fejlődését elősegítő kiemelkedő közéleti tevékenységet folytat, vagy az Egyesület javára különleges szolgáltatásokat teljesít.

3.5. Az Egyesület ifjúsági tagja lehet az egészségügyi / szakiskolai / szakképző, főiskolai és egyetemi hallgató, aki kéri felvételét. Az ifjúsági tagok az Országos Vezetőség által megállapított tagdíjkedvezményben részesülhetnek jövedelmi viszonyaikra tekintettel.

3.6. Az Egyesület rendes, pártoló, tiszteletbeli és ifjúsági tagjai külföldi állampolgárok is lehetnek.
4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület tagja

a) „A Magyar Ápolási Egyesület tagja” címet használhatja;
b) Az Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt vehet;
c) Választhat és választható az Egyesület szerveibe;
d) Az Egyesület fórumain felszólalhat, javaslatot tehet, intézkedéseket kezdeményezhet, szavazhat, a döntéshozatalban részt vehet;
e) Az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és a tagságot megillető kedvezményeket igénybe veheti;
f) Az Egyesület tevékenységéhez elméleti és gyakorlati segítséget igényelhet;
g) Javaslatot tehet az Egyesület által adományozott kitüntetések odaítélésére, illetve kitüntetésben részesíthető.

4.2. Az Egyesület tagja köteles:

a) képviselni a szakma alapvető etikai normáit;
b) az egyesületi célkitűzések és feladatok megvalósításában a legjobb tudása szerint részt venni különösen vonatkozik ez az általa elvállalt feladatok és megbízások pontos teljesítésére;
c) a rendes tagok, a Küldöttgyűlés által megállapított tagdíjat tárgyévben, állandó megbízással havonta, csekken félévente vagy évente egy összegben befizetni. A tanuló, a GYES-en lévő és nyugdíjas tagok, amennyiben más jövedelmük nincs, a mindenkor megállapított tagdíj 50%-ának megfizetése alól mentesek.
d) az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit az Egyesület szerveinek határozatait, intézkedéseit, betartani és végrehajtani.

4.3. A pártoló tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesületi Küldöttgyűlés döntéshozatalában, de szavazati joguk nincs és tisztségre nem választhatóak. A pártoló tagok kötelesek a vállalt vagyoni hozzájárulásukat megfizetni.
4.4. A tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesületi Küldöttgyűlés döntéshozatalában, de szavazati joguk nincs és tisztségre nem választhatóak. A tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettségük nem áll fenn.
5. A tagsági viszony keletkezése

5.1. A felvételi kérelmet az Egyesület helyi vezetőségéhez kell benyújtani.
A felvételről vagy elutasításról a helyi szervezet dönt.

5.2. A tagsági viszony a kérelemnek (belépési nyilatkozat) a Vezetőség által történt nyilvántartásba vételével és az első tagdíj befizetésével keletkezik.

6. A tagsági viszony megszűnése

6.1. Az egyesületi tagsági viszony a tag kilépésével, a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával, a tag kizárásával, a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.

6.2. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag kilépése esetén tagsági jogviszonya az írásbeli bejelentés Elnökséghez történő beérkezésének a napján szűnik meg.

6.3. Ha a tag nem felel meg az Egyesület Alapszabályában foglalt feltételeknek, akkor az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt.

6.4. Az Elnökség a több mint egyévi tagdíjhátralékkal rendelkező és azt felszólítás és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére 2 hónapon belül sem rendező tag tagsági jogviszonyát felmondhatja.

6.5. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát, küldöttgyűlési határozatát vagy a szakmai etikai normákat súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az Egyesület a taggal szemben – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárási eljárást folytat le. A tagot a kizárás eljárás megindításáról 8 napon belül írásban tájékozatni kell, s fel kell hívni arra, hogy védekezését 8 napon belül terjesztheti elő. A kizárás kérdésében való döntés első fokon az Országos Vezetőség, másodfokon a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. Az Egyesület tagja ellen etikai eljárást kezdeményezhet a Felügyelő Bizottság, vagy a helyi szervezet vezetősége.

6.6. A tagsági jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Elnökség a tagot törli a tagnyilvántartásból.

7. Az Egyesület kitüntetései

7.1. Az Egyesület kitüntetései: Kossuth Zsuzsanna Díj; Tiszteletbeli Ápoló; Tiszteletbeli Szülésznő; Dicsérő Oklevél

7.2. Az egyes kitüntetések odaítélésének rendjét az Egyesület Kitüntetési Szabályzata tartalmazza.

7.3. A kitüntetések adományozásáról az Elnökség – saját javaslata vagy a megyei vezetők ajánlása alapján – dönt.
8. Az Egyesület szervezete

8.1. Küldöttgyűlés

8.1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

8.1.2. A küldöttgyűlésbe megyénként minden ötven tag után egy küldött választható, akiket a helyi szervezetek tagsága választ meg egy megyei taggyűlés során. A küldöttek mandátuma 4 évre szól. Minden küldöttnek egy szavazata van. Az Elnökség tagjai szavazati joggal vehetnek részt a küldöttgyűlésen, amennyiben megválasztották őket küldöttnek, amennyiben nem, úgy tanácskozási joggal vehetnek részt a küldöttgyűlésen.
8.1.3. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az Egyesület ügyintéző, képviselő szerveinek és vezető tisztségviselőinek – ideértve a Felügyelő Bizottság tagjait is – megválasztása és visszahívása;
c) az Egyesület hosszú távú (két küldöttgyűlés közötti időszakra szóló) általános és gazdasági tervének megállapítása; – ezekről és a Felügyelő Bizottság munkájáról szóló beszámoló elfogadása;
d) az Egyesület más egyesületekkel való egyesülésének, feloszlásának kimondása;
e) a feloszlás kimondása esetén az Egyesület vagyonának felhasználásáról szóló döntés;
f) döntés másodfokon a tag kizárásával kapcsolatos ügyekben;
g) az Országos Vezetőség határozatai, döntései elleni panaszok elbírálás;
h) a közhasznúsági melléklet elfogadása és letétbe helyezése, valamint közzététele minden év május 31. napjáig;
i) a tagdíj mértékének meghatározása;
j) az éves beszámoló elfogadása és letétbe helyezése, valamint közzététele;
k) az éves költségvetés elfogadása és letétbe helyezése, valamint közzététele;
l) tagságot érintő megállapodásokat kötni – a szervezet céljaival összhangban – a működési területén tevékenykedő más szakmai egyesületekkel,
m) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály hatáskörébe utal.

8.1.4. A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal május 31-ig bezárólag kell összehívni. Küldöttgyűlést kell akkor is összehívni, ha ezt a tagok egyötöde az ok és cél megjelölésével írásban indítványozza, illetve ha a Felügyelő Bizottság indítványozza.

8.1.5. Az Elnökség bármikor rendkívüli küldöttgyűlést hívhat össze.

Az Elnökség köteles továbbá a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
c. az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A kötelezően összehívandó küldöttgyűlésen a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

8.1.6. A küldöttgyűlést az Elnökség a küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal valamennyi küldöttnek elküldött meghívóval hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a napirendi pontokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A küldöttgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közlésétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei a Küldöttgyűlést összehívó szervtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség, mint a Küldöttgyűlést összehívó szerv jogosult dönteni. Ha nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A küldött csak személyesen vehet részt a küldöttgyűlésen, küldöttigazolványa másra át nem ruházható.
Amennyiben az Elnökség valamely oknál fogva a küldöttgyűlést – bár azt az Alapszabály előírja – nem hívná össze, úgy a Felügyelő Bizottság elnöke írásban köteles felhívni a Vezetőséget a küldöttgyűlés megtartására és ennek elmaradása esetén a küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke összehívja.

8.1.7. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttgyűlés megnyitását követően először rögzíteni kell a Küldöttgyűlés levezető elnökének a személyét, majd a jelenlévők közül meg kell választani a jegyzőkönyvvezetőt, a 2 jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint a szavazatszámláló (és egyben mandátumvizsgáló) bizottság 3 tagját. A Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a Küldöttgyűlést ismételten össze kell hívni, legkorábban 30 perc elteltével, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra.
A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontokban a megjelent küldöttek számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erre a tényre a küldöttek figyelmét az eredeti meghívóban külön felhívták.

8.1.8. A küldöttgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza. Az Egyesület alapszabályának elfogadásához, illetve módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni, ha a szavazategyenlőség ekkor is fennáll, a döntést elvetettnek kell tekinteni. Az ügyintéző és képviselő szerveket titkos szavazással kell megválasztani. E szervek tagjai nem lehetnek egymással alá-, fölérendeltségi munkaviszonyban, illetve nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.

8.1.9. Az Elnökség dönthet a Küldöttgyűlés levélszavazás útján történő működéséről is. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei közül az alapszabály módosításáról, az egyesület megszűnésének elhatározásáról valamint a választásokról levélszavazás útján nem lehet döntést hozni. Az ülés tartása nélküli, levélszavazás útján történő határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a küldöttek részére történő megküldésével kezdeményezi. A küldöttek számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő küldött jelenléte szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely küldött az ülés megtartását kívánja, úgy a Küldöttgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazat ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét és azt további három napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

8.2. Szakmai Tanácsadó Bizottság

Az Egyesület működéséhez tartozó szakterületen kiemelkedő szakmai, társadalmi munkássággal rendelkező tagok közül az Elnökség, jelző véleményező feladatok végzésére Szakmai Tanácsadó Bizottságot hozhat létre.

8.3. Elnökség

8.3.1. Az Egyesület ügyvezető szerve az Elnökség (a továbbiakban: Elnökség), amelynek mandátuma 4 évre szól. A folytonosság biztosítása érdekében az elnökség tagjai kétszer újraválaszthatók.

8.3.2. Az Elnökség 10 tagból áll.
Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, régiók szerint 7 elnökségi tag, valamint a szakmai szekciók képviselője.
Az elnököt, alelnököt a küldöttgyűlés közvetlenül választja meg. A régiók által delegált elnökségi tagokat a megyei szervezetek vezetői választják ki maguk közül titkos szavazás útján az országos választási küldöttgyűlésig. A szekciókat képviselő elnökségi tagot a szakmai szekciók vezetői maguk közül választják ki titkos szavazással az országos választási küldöttgyűlésig.

Az elnökség tiszteletbeli elnöki címet adományozhat. A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal meghívható az elnökség rendes üléseire.

8.3.3. Az Elnökség feladat- és hatásköre:
– irányítja és szervezi a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását;
– a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések kivételével az Egyesületet érintő bármely kérdésben határozatot hoz, intézkedik, és a Küldöttgyűlést informálja;
– irányítja a szakmai szekciók vezetőségeinek a munkáját;
– előkészíti a Küldöttgyűlés elé kerülő határozatokat, javaslatokat és beszámolókat, így különösen az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést;
– összehívja a rendes és rendkívüli Küldöttgyűléseket, meghatározza az ülések helyét, idejét és javaslatokat tesz a tárgysorozatokra;
– véleményezi a szakmai szekciók éves munkatervét és beszámolóját;
– megerősíti a szakmai szekciók vezetőinek tagjait tisztségükben, feladatuk nem megfelelő ellátása esetén javasolja visszahívásukat;
– összehívja az Országos Vezetőség üléseit.

8.3.4. Az Elnökség hatásköreit és feladatait nem ruházhatja át.

8.3.5. Az Elnökség a határozatokat az érintettekkel írásban közli. Személyes ügy esetében levél útján, kollektív érintettség vagy személyi érintettség nélküli esetekben pedig az Egyesület lapjában kell a döntést nyilvánosságra hozni a legközelebbi lapszámban.

8.3.6. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság csak a jogszabályokban meghatározott esetekben korlátozható (pl: személyes adatok védelme).

8.3.7. Az Elnökség üléseit legalább negyedévenként tartja. Az Elnökség határozatképes, ha a tagok 50 % – a + 1 fő jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozzák. Bármelyik tag javaslatára az Elnökség dönthet a titkos szavazás mellett.

8.4. Az elnök feladat és hatásköre:

Az elnök feladat- és hatásköre:
– képviseli az Egyesületet.
– munkáltatói jogkört gyakorol az Egyesület alkalmazottai tekintetében
– felelős az Egyesület belföldi és nemzetközi ügyeiért
– előkészíti és vezeti az Elnökség és az Országos Vezetőség üléseit, gondoskodik a határozatok rögzítéséről, végrehajtásáról
– dönt az elnökségen belüli munkamegosztásról
– tájékoztatja a megyei szervezeteket, továbbá a szakmai szekciókat a működési körüket érintő változásokról,
– továbbítja a megyei szervezeteknek, valamint a szakmai szekcióknak a működési körüket érintő véleményezési feladataikat,
– jóváhagyja a megyei szervezetek gazdálkodásához nyújtandó összeget.
8.5. Az alelnök feladat és hatásköre:
– az elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet
– ellátja azon feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza

– az Elnökség, a Vezetőség és a Küldöttgyűlés határozatairól az ülések jegyzőkönyveinek felhasználásával az alelnök olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az Elnökség, a Vezetőség és a Küldöttgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén személye.

8.5.1. Az Egyesület a döntések végrehajtásának szervezésére, a gazdálkodás és ügyvitel irányítására főállású dolgozókat alkalmazhat.

8.5.1.1. Az Egyesületnek minimálisan 1 fő szervező titkárt alkalmazni kell.

8.5.1.2. A szervező titkár az elnök távollétében felelős a napi működés szervezéséért, az egyesület munkatervében meghatározott feladatok operatív végrehajtásáért.

8.5.1.3. A szervező titkár az Egyesület gazdálkodási szabályzatának megfelelően, az abban foglaltak szerint jogosult teljesítésigazolásra, valamint utalványozásra.

8.5.1.4. A szervező titkár az elnök által történő delegálás esetén jogosult az egyesület képviseletében az egyesület működési körébe tartozó megbeszélésen részt venni.
8.6. Az Országos Vezetőség

8.6.1. Az Országos Vezetőség (a továbbiakban: Vezetőség) mandátuma 4 évre szól. A folytonosság biztosítása érdekében a vezetőség tagjai kétszer újraválaszthatók.

8.6.2. A Vezetőség tagjai: az Elnökség tagjai, az előző ciklus elnöke (tanácskozási joggal), a megyei szervezetek vezetői és Budapest képviselője, a működő szekciók vezetői, a bizottságok tagjai.

A megyei és budapesti szervezetek vezetőit a szervezet megyei és fővárosi szintű taggyűlései választják meg.
8.6.3. A Vezetőség feladat- és hatásköre:
– területi szinten irányítja és szervezi a Küldöttgyűlés határozatainak területi végrehajtását;
– véleményezi a helyi szervezetek éves munkatervét és beszámolóját;
– megerősíti a helyi vezetőségek tagjait tisztségükben, feladatuk nem megfelelő ellátása esetén javasolja visszahívásukat;
– elbírálja a helyi szervezetek határozatai, döntései ellen benyújtott panaszokat.
8.6.4. A Vezetőség a határozatokat az érintettekkel írásban közli. Személyes ügy esetében levél útján, kollektív érintettség vagy személyi érintettség nélküli esetekben pedig az Egyesület lapjában kell a döntést nyilvánosságra hozni a legközelebbi lapszámban.

8.6.5. Az Országos Vezetőség ülései nyilvánosak. Az elnök vagy az alelnök zárt ülést rendelhet el, ha az Egyesület érdekei ezt megkívánják.

8.6.6. A Vezetőség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja meg. A Vezetőség határozatképes, ha a tagok 50 % – a + 1 fő jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozzák. Bármelyik tag javaslatára a Vezetőség dönthet a titkos szavazás mellett.
8.7. Állandó Bizottságok

Az Állandó Bizottságok az Egyesület folyamatosan jelentkező, országos jellegű, nagy volumenű feladatainak végrehajtását szolgálják. Segítik a helyi szervezetek, az Elnökség és az országos vezetőség munkáját.

Állandó Bizottságok:
a) Felügyelő Bizottság
b) Etikai Bizottság
a) Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság
b) Szakmai Fejlesztési Bizottság

Az Állandó Bizottságok alapszabályban nem szabályozott feladataikat saját szervezeti és működési szabályzatuk rendezi.
Az Állandó Bizottságok létrehozását vagy megalakítását a Küldöttgyűlés, az Elnökség vagy az országos vezetőség kezdeményezi. Az Állandó Bizottság vezetőségét saját tagjai sorából választja.
8.7.1. A Felügyelő Bizottság

8.7.1.1. A Felügyelő Bizottságot a Küldöttgyűlés választja. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll.

8.7.1.2. A Felügyelő Bizottság a szükséghez képest, de legalább negyedévente ülést tart. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

8.7.1.3. A Felügyelő Bizottság folyamatosan ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. A bizottság tagjainak nincs utalványozási joga, ilyen jogkörrel fel nem ruházhatók. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól írásban tájékoztatja az Elnökséget és intézkedéseket indítványozhat. Intézkedései javaslatának elutasítása esetén küldöttgyűlést hívhat össze. A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület minden iratába betekinthetnek és az Egyesület bármely tisztségviselője, tagja vagy alkalmazottja köteles kérésükre a szükséges felvilágosítást megadni.

8.7.1.4. A Felügyelő Bizottság tagjait a Küldöttgyűlés is összehívhatja. A bizottság tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.

8.7.1.5. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek az Egyesület tisztségviselői.

8.7.2. Etikai Bizottság
Az Etikai Bizottságot a Küldöttgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ. Az Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek sem az Elnökség, sem a Vezetőség, sem az Felügyelő Bizottság tagjai vagy ezek közeli hozzátartozói, valamint közvetlen alá-, fölérendeltségi viszonyban sem állhatnak munkaterületükön ezen személyekkel. Az Etikai Bizottság előkészíti az Elnökség elé kerülő etikai és fegyelmi ügyeket. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.

8.7.3. Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság
A Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottságot a Küldöttgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ.
A Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság véleményezi az ápolói kart érintő munkajogi anyagot, előkészíti az Elnökség elé kerülő jogi és érdekképviseleti ügyeket. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.

8.7.4. Szakmai Fejlesztési Bizottság
A Szakmai Fejlesztési Bizottságot a Küldöttgyűlés választja, mely 3 tagból áll. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A Szakmai Fejlesztési Bizottság előkészíti az Elnökség elé kerülő ápolás szakmai, elsősorban az oktatás, szakképzés fejlesztésével, gyakorlati irányelvfejlesztéssel kapcsolatos munkaanyagokat. A bizottság saját ügyrendje szerint ülésezik, a bizottság összehívása a bizottsági elnök feladata.
8.8. Megyei szervezetek

8.8.1. A megyei szervezetek a Magyar Ápolási Egyesület megyei alapon szerveződött, legfontosabb alapegységei.

8.8.2. A megyei szervezet megyénként vagy a fővárosban legalább 50 fő létszám esetén hozható létre. A megyei szervezet tagjai sorából 3 tagú vezetőséget választ. A vezetőség tagjai közül kiválasztja a megyei szervezet vezetőjét. A megalakult megyei szervezetet és vezetőségét az alakuló ülés jegyzőkönyvének megküldése után, az országos vezetőség 15 napon belül nyilvántartásba veszi. A megyei szervezet nem önálló jogi személy.

8.8.3. A megyei szervezet jogosult “A Magyar Ápolási Egyesület …. megyei szervezete” bélyegző használatára.

8.8.4. A megyei szervezet vezetőjének feladata, joga kötelessége:
a) saját működési területén védje és elősegítse a tagok szakmai és etikai érdekeinek érvényre jutását;
b) irányítja a megyei szervezet munkáját,
c) az Egyesület céljainak és döntéseinek előkészítése és végrehajtása érdekében dolgozzon, illetve ellenőrizzék azok végrehajtását;
d) gazdasági felelősi funkciót visel és az ezzel kapcsolatos feladatokat végzi el,
e) tagnyilvántartás vezetése;
f) tagdíj beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása.

8.8.5. A megyei szervezet vezetősége működési területükön döntési joggal rendelkezik a következőkben:
– a tagfelvételi kérelem elfogadása vagy elutasítása;
– etikai eljárás kezdeményezése;
– a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel való gazdálkodás;
– helyi vezetők megválasztása;
– küldöttek megválasztása a Küldöttgyűlésre;
– jogosultak tagjaikat képviselni és véleményüket nyilvánítatni munkahelyük vezető és érdekegyeztető testületeiben;

8.9. Helyi szervezetek

8.9.1. A helyi szervezetek a Magyar Ápolási Egyesület területi vagy intézményi alapon szerveződött, legfontosabb alapegységei.

8.9.2. Helyi szervezet legalább 10 fő létszám esetén, az ország bármely területén (város, község, intézmény, csoport) létrehozható. A helyi szervezet tagjai sorából 3 tagú vezetőséget választ. A vezetőség tagjai közül kiválasztja a helyi szervezet vezetőjét. A megalakult helyi szervezetet és vezetőségét az alakuló ülés jegyzőkönyvének megküldése után, a megyei vezetőség 15 napon belül nyilvántartásba veszi. A helyi szervezet nem önálló jogi személy.

8.9.3. A helyi szervezet jogosult “A Magyar Ápolási Egyesület …. helyi szervezete megnevezés használatára.

8.9.4. A helyi szervezet vezetőjének feladata, joga kötelessége:

a) biztosítani az információt tagjaik és az Egyesület vezető testületei között;
b) irányítani a helyi szervezet munkáját,
c) gazdasági felelősi funkciót visel és az ezzel kapcsolatos feladatokat végzi el,
d) taggyűlést tartani szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal;
e) tagjaiknak a végzett munkáról és gazdálkodásukról beszámolni;
f) a gazdálkodásról szóló elszámolást vezetni, amit a bizonylatokkal együtt minden évben egy alkalommal a Felügyelő Bizottságnak ellenőrzésre átadnak.
g) a megyei vezetőséget a helyi szervezet munkájukról és gazdálkodásukról tájékoztatni;
h) a helyi szervezet jogosult a Magyar Ápolási Egyesület Országos Vezetőségén keresztül miniszteri kitüntetésre javaslatot tenni.
i) a helyi szervezetek megyei, fővárosi szervezetekbe tömörülnek. A megyei, fővárosi szervezetek vezetőségének megválasztására az Alapszabály országos vezetőségre és választási szabályokra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
j) saját működési területén védje és elősegítse a tagok szakmai és etikai érdekeinek érvényre jutását;
k) az Egyesület céljainak és döntéseinek előkészítése és végrehajtása érdekében dolgozzon, illetve ellenőrizze azok végrehajtását;
l) tagnyilvántartás vezetése;
m) tagdíj beszedésével kapcsolatos feladatok
8.9.5. A helyi szervezet vezetősége működési területükön döntési joggal rendelkezik a következőkben:

– etikai eljárás kezdeményezése;
– a rendelkezésükre bocsátott anyagi eszközökkel való gazdálkodás;
– helyi vezetők megválasztása;
– jogosultak tagjaikat képviselni és véleményüket nyilvánítatni munkahelyük vezető és érdekegyeztető testületeiben.
9. Szakmai Szekciók

9.1. A tagság indítványa alapján, a Szakmai Szekciók megalakulását a Küldöttgyűlés hagyja jóvá. Új Szakmai Szekció indításához minimum 50 fő egyesületi tag szükséges.
A Szakmai Szekció fennmaradásának feltétele, hogy évente legalább egy, bárki számára hozzáférhető, szakmai tartalmú rendezvényt tartson. A Szekció megszűnését a szekció vezetőségi periódusának leteltét követő Küldöttgyűlés hagyja jóvá.

9.2. A Szakmai Szekciók feladatai a szakterületüket érintő valamennyi kérdés véleményezése és az ezzel kapcsolatos javaslattételek.

9.3. Szekció vezetőségét a szekció tagjai közül a tagok választják. A vezetőség tagjai maguk közül vezetőt választ. A Szakmai Szekció vezetőjének és vezetőségének mandátuma négy évre szól, a folytonosság érdekében újraválaszthatók. A négyévenkénti választást az Egyesület Országos Választási Küldöttgyűlése után egy éven belül kell tartani.

9.4. A Szekciók működését a Magyar Ápolási Egyesület Alapszabályával összhangban kialakított Működési Szabályzatok határozzák meg.

9.5. A Szekciók évente legalább egy alkalommal a szakmai fejlődést összegző, elősegítő országos rendezvényt tartanak.

9.6. A Szakmai Szekciók közreműködnek tagjaik nyilvántartásának vezetésében.

9.7. A Szakmai Szekciók az Egyesület körpecsétjével megegyező, a szekció nevét, vagy nevének rövidítését tartalmazó feliratú pecsét használatára jogosult.

9.8. A szakmai szekciók vezetői maguk közül titkos szavazással megválasztják a szakmai szekciók képviseletét ellátó elnökségi tagot.

A szakmai szekciók képviseletét ellátó elnökségi tag feladata:
– a szakmai szekciókról nyilvántartást vezet, mely nyilvántartás tartalmazza a szekciók nevét, a szekciók vezetőinek nevét és aktivitását,
– folyamatos kapcsolatot tart a szakmai szekciók vezetőivel,
– évente egy alkalommal beszámol az elnökségnek a szekciók munkájáról.
10. Választási szabályok

10.1. Az Egyesület hatékony működtetése érdekében ötezer tag után egy vezető tisztségviselő választható a következők szerint: elnök, alelnök.

10.2. Az Egyesület vezető tisztségviselőinek választása titkos szavazással, egyszerű többséggel történik.

10.3. A választás eredményét az Ápolásügyben a választást követő első számban és a MÁE honlapján 30 napon belül közzé kell tenni.

10.4. Az Egyesületben történő bármely választáson – kivéve a választott testületek saját soraiból történő elnökválasztást – valamennyi rendes tag egyenlő jogokkal vesz részt, mindenki választó és választható.

10.5. A küldöttgyűlésen történő választást Jelölő Bizottság készíti elő, amelynek elnökét és legalább két tagját a küldöttgyűlést megelőzően az Elnökség bízza meg.

10.6. A küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szavazati többséggel Szavazatszedő Bizottságot hoz létre, amely egy elnökből és legalább két tagból áll. A jelölést a Jelölő Bizottság elnöke, a szavazást a Szavazatszámláló Bizottság elnöke vezeti le. Minden küldött jelölhet és minden tag jelölhető.

A jelölt abban az esetben kerül fel a szavazólapra, ha a jelenlévők legalább 1/5-e támogatja a jelölését. A jelölőlapra felkerülésről nyílt szavazással dönt a küldöttgyűlés. Egy személy csak egy tisztségviselői posztra jelölhető. A jelölést az alábbi sorrendben kell megtenni:
– az Egyesület elnöke
– az Egyesület alelnöke
– az Országos Felügyelő Bizottság tagjai
– az Országos Etikai Bizottság tagjai
– a Humánpolitikai és Érdekképviseleti Bizottság tagjai
– a Szakmai Fejlesztési Bizottság tagjai

Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte.

10.7. A megyei vezetőség választása a vezető tisztségviselők választására vonatkozó szabályokkal összhangban történik. A megyei vezetőség választása is titkos szavazással, egyszerű többséggel valósul meg. A megyei vezetőség választása során minden, az adott megyéhez tartozó rendes tag választható. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok többségét megszerezte.

A megyei vezetőség választását négy évenként, az országos választás évében kell megtartani, az országos választást megelőzően legalább 45 nappal.

A megyei vezetőség választása mellett kerül sor a küldöttek megválasztására is oly módon, hogy a küldöttgyűlésbe megyénként minden ötven tag után egy küldött választható, akiket a helyi szervezetek tagsága választ meg. A küldöttek mandátuma is 4 évre szól.

11. Az Egyesület anyagi forrásai

11.1. Az Egyesület anyagi forrásai:
a) tagdíjak;
b) gazdasági – vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
c) költségvetési támogatás;
d) más szervezettől, illetve vagy magánszemélytől kapott támogatás, adomány;
e) befektetési tevékenységből származó bevétel;
f) egyéb forrásokból származó bevételek (tanfolyamok, kiadványok, adományok, alapítványok).

11.2. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
12. Az Egyesület működésének egyéb szabályai

12.1. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, ha ezzel személyhez fűződő jogok nem sérülnek. Az iratbetekintést – előzetes időpont egyeztetés után – országos szinten az Elnök vagy az alelnök illetve az általuk ezzel megbízott személy, megyei és fővárosi szinten a megyei, fővárosi szervezet vezetője biztosítja.

12.2. Az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módja: a jelzés. Jelzés szóban (telefonon, személyesen), és jelzés írásban (levél, fax, e-mail, stb.). A jelzés az Egyesületen belül a kérelem, információ, tapasztalat, vélemény közös megnevezése.

Bármelyik tag vagy más magánszemély, szervezet, jogi személy fordulhat jelzéssel az Egyesület tisztségviselőihez. A tisztségviselők az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kötelesek elintézésre a jelzést továbbítani a szakmai és szervezeti kompetenciával rendelkezőhöz.

12.3. Az egyesület működésének és döntéseinek nyilvánosságát a testületi szervek üléseinek nyilvánossága, a székhelyen rendszeresített faliújság hirdetményei, a mindenki számára nyitva álló irat-betekintési jog, az Ápolásügy és a MÁE honlapja biztosítja.

12.4. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait tartalmazó közhasznúsági beszámolót országos szakmai folyóiratban kell közzétenni legkésőbb a tárgyévet követő ötödik hónap végéig.

12.5. Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe (2011. évi CLXXV. törvény 46.§ (2) bek.) bárki betekinthet. Ennek módja az, hogy az Elnök vagy az alelnök – időpont-egyeztetést követően – betekintést biztosít a közhasznúsági jelentésbe.

12.6. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más is, bárki részesülhet.

12.7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

12.8. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét semmilyen formában nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

12.9. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek az országgyűlési képviselői, megyei és fővárosi önkormányzati választáson jelöltállítás valamint a pártpolitikai tevékenység minősül.

12.10. Az Egyesület a mindenkor hatályos adatvédelmi szabályok betartásával végzi a tagok nyilvántartását.

12.11. Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a küldöttgyűlés kimondja. Megszűnik az Egyesület akkor is, ha a Bíróság jogerősen feloszlatta vagy megszűnését megállapította. Az Egyesület vagyonáról megszűnése esetén az utolsó küldöttgyűlés dönt.

13. Vegyes és záró rendelkezések

13.1. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnök, az alelnök, az Elnökség tagjai, az Országos Vezetőség tagjai. Tisztségviselők, a helyi szervezetek vezetői.

13.2. A tisztségviselők visszahívását írásban indokolva kezdeményezheti a helyi szervezet, a Szakmai Szekció, az Elnökség, az országos Vezetőség, vagy a Felügyelő Bizottság. A visszahívási indítványt az Elnökség és a Felügyelő Bizottság közös ülésen tárgyalja. A visszahívásról titkos szavazással a Küldöttgyűlés dönt.

13.3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

13.4. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére a közhasznú szervezetekről szóló törvény vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai (2011. évi CLXXV. törvény 38-39. §) az irányadóak:

„8.§ (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.”

„9.§ (1). A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d)amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

Ebből a szempontból nem minősül a közhasznú szervezet szolgáltatásának az Egyesületben vállalt tisztséggel (ellenőrzés, közvetlen tapasztalatszerzés, reprezentáció, marketing, vezetés, stb.) együtt járó részvétel az Egyesület rendezvényein és az Egyesület szervezésében zajló – nem pénzbeli – szolgáltatásokban.

A fenti összeférhetetlenségi esetköröket meghaladóan az Egyesületen belüli belső összeférhetetlenség áll fenn egyrészt a vezető tisztségviselői funkciók között (két funkciót egy személy egyidejűleg nem láthat el), másrészt az Felügyelő Bizottsági tagság és más vezető tisztségviselői funkció között.

Az Elnökség tagjai más szakmai szervezetben, köztestületben nem lehetnek országos vezető tisztségviselők, országos elnökségi vagy vezetőségi tagok.

13.5. Az Egyesület tagjainak a feladatok ellátása miatt elmaradt keresetét és a felmerült költségeit az Egyesület megtérítheti. A tisztségviselők részére tiszteletdíj állapítható meg.

13.6. Az Egyesület feladatainak teljesítése érdekében fizetés, illetve megfelelő díjazás ellenében alkalmazottat és szakértőket vehet igénybe.

13.7. Az Alapszabály által nem tartalmazott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2016. január 25.
Bugarszki Miklós
elnök

 

Alulírott Bugarszki Miklós, mint a Magyar Ápolási Egyesület képviselője igazolom, hogy az alapszabály a fenti, egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2016. január 25.

Bugarszki Miklós
elnök