1999.
Herczeg Istvánné, Hely nővér, (Pécs), az ápolói pályát választotta élethivatásul, és ahhoz töretlenül hű maradt. Több mint 40 éves ápolói munkássága alapján választottuk őt összekötő kapocsként az ápolás múltja és jelene között.
Nosza Magdolna, főiskolai docens, (Budapest), élethivatásul az ápolói pályát választotta, elméleti és gyakorlati tevékenységét e hivatás fejlesztése érdekében állította. A kitüntetést azon különös és elévülhetetlen érdemeinek elismeréséül kapta, hogy a Magyar Ápolási Egyesület létrehozását kezdeményezte és előkészítette.
Várhelyi Józsefné, főmunkatárs, (Budapest), aki a Magyar Ápolási Egyesület létrehozását kezdeményezte és előkészítette, s a megalakulás után is rendszeresen tevékenykedett az Egyesület számára.
Dongó Istvánné, MÁE ex-alenöke, (Miskolc), kiváló szakmai munkájának, példamutató életútjának, helytállásának elismeréseként, aki mint alapító tag fáradhatatlanul tevékenykedett a Magyar Ápolási Egyesületért és összekötő kapocs az Egyesület múltja és jelen között.